Fasírozott vadassal

Hozzávalók:

Vadas mártáshoz: kb. 1-1 arányban sárgarépa és sütőtök(nálunk ez 1-1- kilót jelent)
                   Mehet még fehérrépa, illetve zeller is, ízlés szerint. Esetleg húsleves maradék zöldségeit fel lehet használni.

                   Fűszerek, mint pl. babérlevél, fahéj, szegfűszeg (lehet egész és őrölt is)

                   Tejföl, tejszín

                   Mustár

Fasírozotthoz: darált hús (1 kiló)

Két szelet kenyér (nálunk általában nem várja meg a zsemle, hogy fasírozott legyen belőle)

Két tojás

Két fej vöröshagyma (amekkora van otthon)

Fokhagyma 3-6 gerezd, ízlés szerint

Só, bors, pirospaprika

Petrezselyem aprítva (én mirelitet szoktam vásárolni)

A vadashoz fölteszem a karikázott répát főni pici vízzel és a fűszerekkel. Inkább párolom. Amikor már majdnem puha, hozzáadom a sütőtököt, és jóóó puhára párolom.

Ez nem sok idő, igazából a sárgarépa hámozása tart a legtovább, ha frissen vesszük. Mivel ősszel mélyhűtöttem sütőtököt nyersen, kockázva, most csak elő kellett vennem. A répa is reszelve került elő a mélyhűtőből. Néha megkeverem, közben előkészülhetünk a fasírozotthoz.

Mindent előveszek, illetve ebben nagy segítség a két és féléves Misi fiam, aki már tudja, hogy mennyi az a két fej hagyma, melyik az a fokhagyma, és hozza is. A vöröshagymáról a száraz leveleket a pici ujjaival gyorsabban le tudja szedegetni, mint én. Amíg ő nagyjából megpucolja, én a fokhagymákkal foglalkozom, illetve terelem a 4 hónapos lányom kezét, (mivel mindent meg szeretne fogni és a szájába tömni) nehogy hozzáérjen a hagymához. Ezután kezet mosunk a fiammal (szembe kerülve igen kellemetlen a hagyma), majd nekiállok felkockázni a hagymát. Egy-két kocka természetesen a fiam szájába kerül, valamint a fokhagymák sem ússzák meg egészben, hogy a fokhagymanyomóba kerüljenek. Együtt passzírozzuk a fokhagymát (fiam rakja bele művészi pontossággal), majd folyóvíz alatt picit megáztatom a két szelet kenyeret, beleütöm a két tojást, sót, borsot, pirospaprikát (ez utóbbit szintén Misire bíztam, nagyon ügyesen tudja kanalazni), petrezselymet rászórom.

Mivel nem serpenyőben szoktam kisütni, hanem süti formában (amiben nálunk a püspökkenyér is készül), vagy őzgerincben, így azt is kiolajozzuk, végre legálisan lehet maszatolni :) Általában olajjal szoktam kikenni a formákat vékonyan, mert gyorsabb, kevesebb maszattal jár, a kezemet csak le kell törölni. Kivéve a sütiknél, ahol fontos, hogy finom selymes legyen az íz. Ezután beszórom azzal, ami éppen van itthon. (Most éppen tönköly korpával, mert a zsemlemorzsa elfogyott.)

Eddig nekünk kb. negyed órát vett igénybe ez az ebéd, és bármikor ott tudtam hagyni az ételt. Csak a vadas alatt kellett lehalkítanom a lángot, vagy amikor láttam, hogy kicsi lányomnak már hosszabb időre lesz szüksége rám (értsd szopizni szeretne), egyszerűen levettem a tűzről. Miután kicsi lányom már nem éhes, nem szomjas és kicsit kielégítettem a testkontaktus igényét leteszem (eddig kendőben ült a csípőmön és figyelte, mit tevékenykedek).

Elérkeztünk ahhoz a ponthoz, amikor megkérem a fiamat, legyen türelemmel pár percig, illetve körberaktam kislányomat játékkal. Belemásztam a darált húsba. Mindent jól összegyömöszöltem, majd a formákba nyomkodtam. A húsos tálakat és a kezemet fertőtlenítettem. Ez nekem 7 percig tartott. Ennyit bármelyik gyerek kibír. Mostantól megint bármikor ott tudtam hagyni az ételt. Husi mehet a sütőbe, kb. 200 fokon, középnél kicsit lejjebb.

A vadas hozzávalói eddigre finom puhák. Ha van benne egész szem babérlevél, vagy fahéj, vagy szegfűszeg, azokat kihalászom, majd botmixerrel pürésítem. Akármennyire is nagymester ebben a fiam, nem engedem neki, hogy most ő kezelje a mixert, mivel forró a szósz. Leszerelem azzal, hogy vegyen elő magának kiskanalat, amivel azután kóstolhat.

A szószhoz öntöm a tejfölt (tejszínt, kefirt) és a mustárt. Kóstolgatom (persze előbb Misi kap), és amikor már finom harmonikus íze van, akkor letakarom. Pici főzés után lekapcsolom.

Eddig kb. 45 perc volt a főzés az előkészítéstől számítva, amibe belefért egy szoptatás, illetve a felbecsülhetetlen értékű tanulás, és a szintén pótolhatatlan gyerekekkel együtt töltött minőségi idő. A hús ugyan még nem sült meg ennyi idő alatt, de azt már csak ellenőrizgetni kell néha, tehát bármikor oda lehet „szaladni” és ha kész (kb. 1 óra sülés után, de hústűvel ellenőrzöm) kiveszem.

Kisbabák 6 hónapos kortól kaphatnak ebből az ebédből pürésített főtt répát, főtt tököt (fűszerek nélkül), esetleg kis anyatejjel hígítva. Ha oda tudunk figyelni, 7-8 hónapos kortól már elég, ha villával szétpasszírozzuk, 10 hónaposnak pedig már répakarikákat is kínálhatunk. Tejtermékkel óvatosan, tejfölt, tejszínt csak 1 éves kor után, ha joghurttal, kefírrel készült, akkor meg lehet próbálni 10-11 hónapos kortól.